A zsiráfok a világ egyik legikonikusabb állatai közé tartoznak. Ezek a magas, elegáns teremtmények évszázadok óta rabul ejtik az emberek szívét. Íme néhány érdekes tény a zsiráfokról, amit talán nem is tudtál.
- A zsiráfok rövid távon akár 55 km/h sebességet is elérhetnek.
- Nincs két zsiráf, amelyeknek ugyanolyan a szőrzetük, ahogyan két embernek sincs ugyanolyan ujjlenyomata.
- A zsiráfok nyelve 45-50 cm hosszú, és kékeslila színű.
- A zsiráfnak csak néhány naponta kell vizet innia. Növényi táplálkozásuk biztosítja számukra a víz nagy részét, ami jó, tekintve, hogy magasságuk megnehezíti az ivást.
- A zsiráfbébik születésük után egy órával már fel tudnak állni, sőt futni is tudnak.
- A zsiráfok mind a hím, mind a nőstény oldalukon szarvakkal születnek. Biztonsági okokból ezek a szarvak születéskor nincsenek a koponyához rögzítve, és laposan fekszenek. Később az élet során összeolvadnak a koponyával.
- Ha a földön alszik, az csak néhány perces szunyókálás. Alvás közben általában egyenesen maradnak.
- A zsiráfnak naponta több mint 75 kiló táplálékra van szüksége, és a levelekből álló étrend azt jelenti, hogy idejük nagy részét evéssel töltik.
- A zsiráfok a világ legmagasabb emlősei. A legtöbb ember még az újszülött zsiráfoknál is alacsonyabb.
- A zsiráfok nem érik el a földet, mert a nyakuk túl rövid. A zsiráfoknak előbb szét kell tárniuk mellső lábaikat és/vagy be kell hajlítaniuk a térdeiket, mielőtt le tudják hajtani a nyakukat, hogy vizet igyanak.
- Bár a zsiráfoknak hosszú a nyakuk, az emberekhez hasonlóan csak hét nyakcsigolyájuk van. Egy csigolya akár tíz hüvelyk hosszú is lehet.
- A zsiráfok úgy járnak, hogy a lovakkal és a legtöbb más négylábúval ellentétben egyszerre mozgatják mindkét lábukat ugyanazon az oldalon. A lépéseket a bal első és a bal hátsó lábakkal teszik meg, majd a jobb első és a jobb hátsó lábakkal.
- A zsiráfok világnapját június 21-én ünnepeljük.
- A zsiráfok nyaki vénái hihetetlenül rugalmasak, és nagy egyirányú szelepekkel rendelkeznek, hogy ivás közben ne áramoljon vissza a vér az agyukba. Ez megvédi az agyukat a hirtelen vérnyomásváltozásoktól, amikor isznak.
- A zsiráfok szíve körülbelül 11 kilogrammot nyom, és nyugalmi állapotban percenként 40-90 ütés között ver.
- Julius Caesar i. e. 46-ban Alexandriából hozta az első zsiráfot Európába, amikor a polgárháború évei után diadalmasan visszatért Rómába.
Ez is érdekelhet: Minden amit a zebráról tudni kell
Tetszett ez a zsiráfokról szóló cikk? Szeretünk új dolgokat megtudni a minket körülvevő világról, és reméljük, te is! Ha többet szeretnél megtudni a zsiráfokról és élőhelyükről, ajánljuk a Giraffe Conservation Foundationt, amely remek forrás ezekről a csodűlatos állatokról és az őket érintő problémákról.
Utolsó frissítés: 2022.09.06.